I hate you

2010.07.07. 18:36

Megint egy nagy érzelemkitörős napom volt.

Reggel úgy ébredtem fel, hogy már-már elmúlt az előző napok borzasztó szívfájdalma. Amint felkeltem, azon kezdtem gondolkodni, hogy mit is akarok most a jövőben. Annak hatására, hogy tegnap este hosszasan beszélgettem msn-en egy leendő csoporttársammal, azon kezdtem el töprengeni, hogy bírni fogom-e... hogy akarok-e új kapcsolatokat kiépíteni a nulláról, akarok-e megküzdeni ennek minden kínjával... akarok, de nem tudom, hogy ki fogom-e bírni... Mert nagyon, nagyon nehéz lesz, borzasztó nehéz, főleg nekem, az én természetemmel. Nem tudom, képes leszek-e rá. Félek ettől az egésztől. Félek, hogy meg fogok futamodni, hogy túl gyenge vagyok ehhez. De végülis mostmár mindegy, a sorrendem, annak módosítása már visszavonhatatlan, a pontjaim meg vannak, Pestre megyek. De hogy mi lesz velem? Beijedtem.

A másik gondolat, ami felborította a mai napomat, ez annak a bizonyos férfinak a személye. Mintha az egész világ arra játszana, hogy egyenes a pofámra dörgöljék, hogy milyen kib*szott boldogok, és milyen jó nekik úgy. Oké, honnét tudnák, én mit érzek. De rossz!! Hányok attól az embertől. Undorító dolgokat súgott a fülembe azzal a lánnyal kapcsolatban, úgy beszélt róla, mint egy levetett rongyról, mint holmi kellemetlen, zavaró tényezőről, aki miatt nem tud megkefélni. Én pedig kussoljak erről az egészről, és menjek haza. Haza sem kísért. Egy rohadt italra képtelen volt meghívni, képes volt nézni, ahogy magamnak veszek. Másnap egy kurva üzenetet nem tudott küldeni, vagy akármit, hogy hogy vagyok, élek-e vagy megdöglöttem hazafele úton. És ezt annyira szeretném elmondani a tesómnak. Annyira rossz, hogy senkinek nem mondhatom el, aki segítene. Legalább együttérezne, vagy megmondaná annak a szemétnek, hogy ez nem volt szép dolog. Most meg kitöltöttem egy kvízszerűséget fészbúkon, ami azt mondta, hogy a mai napomat a "Ne szólj szám" című film jellemzi, azaz fogjam be. Hát, valószínűleg ez lesz. Mint mindig: kussolok, belül pedig szétrohasztja a szívem a fájdalom.

A bejegyzés trackback címe:

https://conciencia.blog.hu/api/trackback/id/tr112136618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása